Út- és Hídépítési Igazgatóság

A FŐBER Mélyépítési Osztálya a rendszerváltás előtt hagyományosan a magasépítési feladatokhoz kötődő út- és mélyépítési tevékenységek ellenőrzését látta el, parkoló építések és kisebb útrekonstrukciók lebonyolítása mellett. Az 1990-es évek elején a magasépítési feladatok drasztikus csökkenése eredményeként döntés született a cég profiljának kiterjesztéséről. Az útkeresés első, és egyben meghatározó állomása az M1 Koncessziós Autópálya Győr - Hegyeshalom szakaszának kivitelezésében való részvétel volt, ahol a FŐBER a fővállalkozói oldalon vált aktív szereplőjévé a FIDIC (International Federation of Consulting Engineers - Tanácsadó Mérnök Nemzetközi Szövetsége) szerződéses rendszere szerinti kivitelezésnek. Fontos mérföldkő volt ez a cég életében, hiszen a FIDIC ajánlásai alapján megfogalmazott szerződéses rendszer a mai napig meghatározó viszonyítási pontja a lebonyolítási feladatoknak. Az állami megrendelők hasonló elvek alapján alkalmazzák a Mérnöki Általános Szerződéses Feltételek szempontrendszerét.

Az egyre specializálódóbb feladatok indokolták, hogy a korábban egy szervezeti egységként működő igazgatóság feladatait, a jövőben két különálló egység, az Út- és Hídépítési Igazgatóság, valamint a Vasútépítési Igazgatóság lássa el.

Autópálya-építés

A FŐBER életében mérföldkőnek tekinthető az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésébe történt bekapcsolódás. A közutas csapatban dolgozó szakemberek az autópálya-építésekben kivitelezőként, beruházóként, műszaki ellenőrként, tervezőként szereztek gyakorlatot a 90-es évek közepétől kezdődően.

A személyes tapasztalatok, referenciák segítségével a FŐBER jelentős szerepet vállalhatott az autópálya-építési programban, amely a XXI. század első évtizedében a magyarországi építési piac meghatározó szegmense lett.

A FŐBER mind közbeszerzés keretében elnyert állami fejlesztéseken keresztül fővállalkozóként, konzorciumi partnerként, illetve alvállalkozóként, mind pedig koncessziós építéseknél szerződött partnerként részese lehetett a gyorsforgalmi úthálózat történelmi léptékű fejlesztésének. A teljes gyorsforgalmi úthálózat több mint ötödéhez, a 2000. után megvalósított fejlesztések közel harmadához kapcsolódik valamilyen formában a FŐBER neve az M3, M6, M7, M8, M30, M31, M35, M43, M85, M86 gyorsforgalmi utakon szerzett referenciákon keresztül.

Közútfejlesztés

Az autópálya-hálózat nagyívű építése mellett a főúti rekonstrukciós programban is kapott feladatot a FŐBER, miként új létesítmények megvalósításában is nyújtott mérnöki támogatást a cég az állami megrendelőnek. Az országos útfejlesztések mellett az önkormányzati útépítéseknél is dolgozott a FŐBER szakmai csapata. Ezek közül kiemelhető az EU társfinanszírozásában, a Főváros beruházásában megvalósított Csepeli gerincút I. üteme. A gerincút része a Csepel-sziget közúti kapcsolatrendszerének több, egymásra épülő ütemű fejlesztési programjának.

Magasépítési munkák a közlekedésépítésben

A közlekedési létesítményekhez sok esetben kapcsolódnak magasépítési munkák is. Ezek önálló létesítmények, vagy a fő beruházás (autópálya-építés, vasútépítés) kapcsolódó létesítményei. A FŐBER fontos feladatai közé tartozott az autópályák üzemeltetését biztosító mérnökségi telepek megvalósításának lebonyolítása, műszaki ellenőrzése.

A közlekedési területen végzett magasépítési munkák közül kiemelhető a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2 Terminál rekonstrukciója és bővítése, amely során a FŐBER mérnöki stábja FIDIC ellenőrző feladatot látott el a Sky Court építése során.

A kapcsolódó beruházások közül a vasúti infrastruktúra megújítása keretében az utasforgalmi igények magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében indított, állomásépület rekonstrukciós program emelkedik ki. Ezek közül több létesítmény műemléki védelem alatt áll, így ezen munkáknál a FŐBER több erőssége együtt érvényesülhetett, azaz a műemléki épületek és a közlekedési létesítmények területén szerzett tapasztalat (Budapest, Pécs).

Ehhez a fejlesztési körhöz tartoznak az állami megrendelésre, de nem útépítési beruházások keretében megvalósított határátkelőhely-fejlesztések is (Beremend, Drávaszabolcs, Gyula, Nagylak, Rajka).

Eddigi munkáink képekben

A képekre kattintva galéria nyílik

Az M85 gyorsforgalmi út Enesét elkerülő szakasza

A 85. sz. főút Győrt köti össze Sopronnal, de Nagycenken végződik, ahol belecsatlakozik a 84-es főútba. Hossza mintegy 72 kilométer. Az út teljes egészében a Kisalföldön vezet végig. Ez Győr-Sopron megye K-Ny-i közúti tengelye, ami összekapcsolja a két megyei jogú várost. A nagy helyközi és nemzetközi forgalom miatt vált szükségessé korszerűsítése.

A budapesti csepeli gerincút

A Csepel-sziget közlekedési hálózatának új eleme a sűrűn lakott kerület közlekedési gondjaira adott régóta várt megoldást. A beruházás első üteme a Weiss Manfréd út és a Posztógyár utca között valósult meg. A kerület központja és az egykori Csepel Művek (Weiss Manfréd Acél- és Fémművek) közötti nyomvonalon vezetett városi gyorsforgalmi út kialakítása a HÉV-vonallal párhuzamosan csak úgy volt lehetséges, hogy egy - részben leromlott állapotú - családi házas lakövezetet fel kellett számolni. A területen álló 147 családi ház lebontása öt évig tartott. A gerincűt északi szakasza (I. ütem) 2x2 sávos keresztmetszetű lett, keleti oldalán gyalogjárda és kerékpárút is épült.

A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd átépítése

Vásárosnaménynál a korai középkorban - vagy még a korábbi időkben - állandó tiszai átkelőhely alakult ki. A XIV. századtól pedig a Lónyay családnak ezen a helyen már volt révjoga is. Az első állandó híd 1836-ban még fából épült, majd 1886-ban készült el az első acél szerkezetű híd. A kétszer is felrobban­tott, illetve többször átépített átkelő jelentőségét az adta, hogy a trianoni döntés után a Bereg-vidék falvait csak ezen az egy útvonalon lehetett állandó kapcsolattal megközelíteni. A II. világháborút követően a második Tisza-hidat 1949-ben adták át a forgalomnak, szintén II. Rákóczi Ferenc néven.

Az új II. Rákóczi Ferenc-híd Vásárosnaménynál a Tiszán, közvetlenül a régi mellett, annak kifolyási (északi) oldalán valósult meg. A híd építése a szűkös rendelkezésre álló területnek, valamint az építési terület mellett működő forgalmas 41. sz. főút és a régi híd közelségé­nek köszönhetően csak különleges technológia alkalmazásával volt lehetséges.

Székesfehérvár nyugati elkerülő szakasza

A 8. számú főút Székesfehérvártól Szentgotthárdig tart, ahol eléri a magyar-osztrák határt. A hozzávetőlegesen 190 km hosszú főút Magyarországon az egyetlen elsőrendű főútvonal, amely nem a fővárosból indul. A 8. számú főút az európai E66-os főút része, az osztrák-magyar határ után mintegy 80 km múlva éri el az osztrák Graz városát.

A Magyarország főútjai közül utolsóként kialakított 8-as út eredeti nyomvonala az 1930-as években készült el, és hamar a kelet-nyugati irányú fogalom egyik ütőerévé vált. A forgalmi igények miatt az első, új nyomvonal szakaszt megvalósító beavatkozás, a Veszprém és Székesfehérvár keleti elkerülő megépítése az 1980-as években történt. A rendszerváltás után a forgalom további szakaszok átépítését tette volna szükségessé, de a forráshiány erre sokáig nem adott módot. A következő új szakasz a Székesfehérvár nyugati elkerülő I. és II. ütemének megépítése volt 2001 és 2003 között, de a nyugati elkerülő lényegében ekkor befejezetlen maradt, hiszen a székesfehérvári elkerülő visszacsatlakozott a korábbi elkerülő végpontjához, ahol egy körforgalmi csomópontot építettek.

Ez azonban hamar elérte teljesítőképesség határát, a megnövekedett forgalom miatt folyamatos torlódások nehezítették a közlekedést és a Balaton északi partjára történő eljutást.

A projekt keretében megépült a 8. sz. főút 7 km hosszú új szakasza, ezzel az útvonal csaknem 2 km-rel megrövidült, és így már teljes egészében elkerüli Székesfehérvár lakott területét.

Az M3 autópálya Nyíregyháza - Vásárosnamény közötti szakasza

Az M3 autópálya az V. számmal megjelölt Velence-Trieszt-Ljubljana-Maribor-Budapest-Ungvár-Lvov-Kijev irányú páneurópai közlekedési folyosó része, ezért fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be az áruszállításban. Uk­rajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig Észak-Európa országai felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. A leghosszabb magyar autópálya eddigi legtá­volabbi szakasza két ütemben épült. Első ütemben Nyíregyháza és a 49. sz. főút között (Mátészalka), második ütemben a 49. sz. főút csomópontjától Vásárosnamény előtt, a 41. sz. főút csomópontjáig. Az első ütemben készült el Ófehértón az autópálya mérnökség is.