A FŐBER 60 éves története - Kemény Péter tollából
A FŐBER Zrt. elmúlt hat évtizednyi története bizony összekapcsolódott Magyarország történelmének sorsfordító eseményeivel. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, a szovjet harckocsik lövegei jelentős háborús károkat okoztak Budapestnek. A leomlott épületeket, megsemmisült homlokzatokat, a pusztulás után létrejött foghíjtelkeket helyre kellett állítani, fel kellett számolni a károkat, egyszóval újjá kellett építeni fővárosunkat. Ennek a nem mindennapi feladatnak az irányítására, szervezésére jött létre a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat, amelyet 1957. január 6-án kelt határozatában alapította a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Közel harminc mérnököt vezényeltek fel vidéki városokból, például Sztálinvárosból, a mai Dunaújvárosból.
A romeltakarítás után szinte azonnal megkezdődött a vállalat elkövetkezendő harminc évében meghatározó fő tevékenység beindítása, lakások, lakótelepek építése. 1961-ig - több helyszínen - már több mint 10.000 lakás épült hagyományos technológiával.
Mind kormányzati szinten, mind a Fővárosi Tanács kezdeményezésére erőltették a tömeges, telepszerű lakásépítés megkezdését. 1961-ben döntöttek az „első 15 éves Lakásépítési Terv” jóváhagyásáról, mely egymillió új lakás megépítését irányozta elő országosan. Budapesten hosszabb időtávra tekintettek és 410.000 db lakás megépítését célozták meg 2000-ig. Elindultak a nagyobb lakótelepek előkészítései, már évi 3000-4000 lakás épült, de egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy hagyományos technológiákkal a tervezett lakások megépítése lehetetlen.
1966-ban helyezték üzembe az I.sz. Házgyárat (szovjet technológiával) a Szentendrei úton. Ezt később a fővárosban további három követte, országszerte pedig 1990-ig tíz működött. Elindult a nagy, paneles lakótelepek építése (Kelenföld, Óbuda, Zugló, Újpalota, Békásmegyer, Káposztásmegyer, Kőbánya, Gazdagrét, Rákoskeresztúr, Pók utca).
Ebben az időszakban döntően tanácsi bérlakások épültek, majd 1976 után a „második. 15 éves Lakásépítési Terv” idején, már csak kisebb hányadban bérlakások, jelentős számban ún. szövetkezeti lakások, majd a 80-as évek végén az OTP öröklakások. A Főber Vállalat ebben az időszakban több mint 267.000 db lakás megépítését irányította, készítette elő, ellenőrizte a kapcsolódó közmű- és mélyépítési munkákat.
1972-től változott a vállalat vezetése. A társaság alapítását követően 1980-ig tanácsi vállalat volt, majd átkerült az Építésügyi Minisztérium irányítása alá. 1957-től a Fővárosi Tanács épületében dolgozott (Bp. V. Városház utca 9-11.), majd 1972-ben költözött új, saját irodaházába, a Rumbach Sebestyén utca 14-be. Emellett hat területi irodát is létrehozott városszerte.
Az ötéves tervek növekvő tervszámait a fővárosban dolgozó 43. számú Állami Építőipari Vállalat (és négy házgyára), valamint a Budapesti Lakásépítő Vállalat nem tudta teljesíteni, ugyanúgy, ahogy jelentős lemaradás alakult ki a kommunális épületek kivitelezésében is a 23. számú Állami Építőipari Vállalatnál is. A lemaradások pótlására kezdetben „miniszteri kézi irányítást” vezettek be kéthetente, majd vidéki, állami vállalatokat vezényeltek nagy számban Budapestre házgyári termékeikkel együtt vagy a nélkül, befejező munkákra.
Az intézkedések csak részleges eredményt hoztak, ezért a nyolcvanas évek második felére közel 5000 lengyel építőipari szakmunkás érkezett a fővárosba. A terv mégsem teljesült az évtized végi politikai változások miatt. A FŐBER ebben az időszakban szakmája egyik legnagyobb vállalata volt.
A jogszabályok változása miatt 1986-ban Vállalati Tanács alakult a társaság irányítására, ami pályázatot írt ki a vezetés megújítására, ezért ebben az évben a társaság vezetése módosult. Az állami vállalat 1991. november 1-jén, a privatizációt követően Korlátolt Felelősségű Társasággá alakult át. A Fővárosi Önkormányzat és a Badacsonytomaji Önkormányzat mellett tulajdonosok lettek az amerikai HFT, az MKB, valamint az Agrobank. 1995. március 31-ével a társaság Részvénytársasággá alakult 302 milliós jegyzett tőkével. A fővárosi Önkormányzat mellett (melynek tulajdoni hányada a következő években folyamatosan csökkent) az új tulajdonosok a management, valamint a Munkavállaló Résztulajdonosi Program (MRP) tagjai lettek.
A nagybetűs történelem újból közbeszólt, hiszen a rendszerváltás éve, 1990 jelentős változást hozott: teljesen megszűnt a telepszerű lakásépítés, évi 10-12 ezerről előbb ezerre, majd száz alá esett az épített lakások száma. Az országban akkor működő 36 hasonló lebonyolító vállalatnak mindnek egyedi területe, egyedi profilja volt. Míg többségük a rendszerváltást követően évekig megtartotta monopol helyzetét a megrendelők megszokásából, egyfajta szakmai összefogásból (pl. Oviber Kft., Utiber Kft., Megyei Beruházási Kft.-k, Kerber Kft., Eüber Kft., stb.), addig a telepszerű lakásépítés megszűnésével a FŐBER piaca hirtelen megszűnt. Ez időben 330 munkavállaló dolgozott a társaságnál.
Kegyetlen időszak volt, betörni mások megszokott piacára, átstrukturálni a társaságot szervezeti, személyi tekintetben, valamint újfajta szemléletet, gondolkodást honosítani meg. Kisebb, rugalmas, versenyképes csapatot kellett létrehozni a nagy társadalmi változások között. Ma mégis sikerről beszélhetünk, hiszen olyan projekteket nyertünk és sikeresen valósítottunk meg ebben az időszakban, mint például a Nagymarosi gát elbontása (közműalagút építéssel a Duna alatt), a Nagyvásárcsarnok rekonstrukciója, valamint az M1 (Győr-országhatár között) – M15 (M1 – országhatár között) autópályák építése.
Nagy elismerés volt számunkra a japán kormány által finanszírozott „Várpalota és térsége környezetvédelmi projekt”, melyet a japán PCI céggel közösen végeztünk.
Az ezredforduló békésen telt, sok szerződéssel, jó anyagi körülmények között kezdtük az új évezredet. Az M7 felújítása (Budapest és Zamárdi között), az M3 építése (Füzesabony és Polgár között), vagy például a budai Sándor-palota felújítása mind-mind kiemelt projektek voltak.
A társaságot a megbízhatóság, jó légkör, a családias jelleg jellemezte, ez utóbbit szó szerint is lehetett érteni, hiszen családok egymás után jövő generációi dolgoztak együtt. (Holló Ede-Holló Ákos, Kovács József-Kovács Levente, Sándor Pál-Sándor Tamás, Romhányi Mátyás-Romhányi Tamás, Bokor Ferenc-Bokor Gergő, Kemény Péter-Kemény Balázs, Szenczi Ottó-dr. Szenczi Zalán, stb.)
Az első évtized a fellendülés időszaka volt az építőiparban, előbb előcsatlakozási források érkeztek az Európai Unióból, például határátkelők épültek, majd 2007-től a Regionális Fejlesztési Alapok finanszíroztak rengeteg infrastrukturális projektet. Számtalan autópálya, vasút, közút építésében, felújításában, a kettes metró felújításában, a Ferihegyi 1-es, valamint a Ferihegyi repülőtér 2-es termináljának munkáiban vettünk részt.
A magánberuházások közül kiemelendők az AUCHAN áruházak, a Dunaújvárosi Papírgyár, a Miskolc-Tapolcai CALIMERA Hotel, a Százhalombattai Olajfinomító környezetvédelmi rekonstrukciója, a Monori Galvanizáló Üzem, szélerőművek, a Stadler Szolnok Vasúti Járműgyártó üzem.
Magasépítésben számtalan kórház, kiemelkedő műemlék jelzi a szakmai munkánkat.
Fontos siker volt, hogy társaságunk részt vehetett a 2010-es „Pécsi Kulturális Főváros” fejlesztéseinek megvalósításában, valamint a „Vásárhelyi Miklós Terv” nagy árvízi beruházásaiban. Az elmúlt évek legjelentősebb fejlesztései a környezetvédelem területén történtek, melyben szerepünk meghatározó volt.
2013-ban a FŐBER Zrt. szétvált több társaságra, majd az anyacégnél 2014-ben tulajdonosváltás is történt.
A FŐBER az elmúlt 60 évben meghatározó szereplő volt a mérnöki piacon, mindig a piac első öt vállalkozása között szerepelt nemcsak volumenében, de megbízhatóságában is. Az országot járva számtalan létesítmény, épület viseli magán a társaság keze nyomát. Sok siker, kevés kudarc kísérte ezt a több mint fél évszázadot. A mai szerződéses állomány szintén sikeres jövőt jósol.
A társaságot a megbízhatóság, jó légkör, a családias jelleg jellemezte, ez utóbbit szó szerint is lehetett érteni, hiszen családok egymás után jövő generációi, valamint házastársak dolgoztak, dolgoznak együtt. (Holló Ede - Holló Ákos, Kovács József - Kovács Levente, Sándor Pál - Sándor Tamás, Romhányi Mátyás - Romhányi Tamás, Bokor Ferenc - Bokor Gergő, Kemény Péter - Kemény Balázs, Szenczi Ottó - dr. Szenczi Zalán, Tasi Sándor - Tasi Andrea, stb.)
FŐBER Zrt. történetének idővonala képekben: