Környezetvédelmi és vízépítési igazgatóság

A Környezetvédelmi és vízépítési igazgatóság több mint 20 éve segíti a fenntartható környezet minél szélesebb körű elterjedését hazánkban. A 90-es évek első felében, a rendszerváltással együtt járó új kihívásoknak való megfelelés érdekében két különálló szervezeti egység jött létre kimondottan egy-egy - a mai léptékkel is nagynak számító - beruházás megvalósítására, akkori elnevezésük szerint a Dunai Beruházási Iroda és a Környezetvédelmi Beruházási Iroda

2016-ban a két szorosan együttműködő iroda összeolvadt és létrejött a Környezetvédelmi és Vízépítési Igazgatóság. Ezen területeken a nemzetközi kapcsolattartásnak mindvégig fontos szerepe volt, a legjelentősebb projekteket külföldi társakkal közösen valósítottuk meg.

Környezetvédelem

A FŐBER nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődésre, amiből adódóan a környezettudatos mérnöki munka mind a saját tevékenységénél, mind az általa felügyelt építéseknél kiemelkedően fontos szempont. Ennek a tudatos, cégfilozófiába is beépülő szemléletnek az eredménye, hogy az elmúlt időszakban a tevékenységi portfólió kiteljesedett a környezetvédelemhez kapcsolódó beruházásokkal.

Észak-Dunántúlon, a Kisigmánd, illetve Ikervár térségében telepített szélerőmű-parkok megvalósításában – a spanyol befektetővel együttműködésben – a FŐBER független ellenőrző mérnök, valamint munkaegészségügyi koordinátor feladatot látott el. A 74 és 34 MW teljesítmény kibocsátású szélerőmű-parkok a XXI. század technológiáját testesítik meg, és egyben modern tájképformáló elemként jelennek meg, így ezek megvalósításában történő közreműködés önmagán túlmutató mérnöki feladatnak tekinthető.

Víz- és víziközmű építés

Az Európai Unióhoz történt csatlakozási szándék előtérbe helyezte a környezetvédelmi, tájrehabilitációs, közműfejlesztési, vízgazdálkodási, folyamszabályozási feladatok megoldását.
A FŐBER közreműködésével valósult meg a Nagymaros-Visegrád térségi komplex tájrehabilitációs projekt, a Várpalota melletti környezetvédelmi rehabilitációs program. Ezen kiemelt programok mellett szennyvízcsatorna-hálózat építésére került sor Gödöllő, Gyál, Tiszavalk, Üllő, Vecsés és további számos település területén a FŐBER közreműködésével. A 2000. év és az azt követő évek jelentős munkája a Tisza és Bodrog folyók árvízvédelmi töltéseinek kiemelt beruházásként történő építése volt.

A 2006. évi árvízi károk helyreállítási munkáiban, a Vásárhelyi-terv megvalósításában jelentős szerepet vállalat a FŐBER szakembergárdája (a cigándi, a tiszaroffi, valamint a nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó építésének ellenőrzése során).

Észak-Buda (Csillaghegy) szennyvíz és esővízgyűjtő hálózatának kiépítése, a Pók utcai átemelő bővítése és a Duna folyó alatti iker-szennyvíznyomócső átvezetés medersüllyesztési munkái során a FIDIC mérnöki feladatokat látta el a FŐBER. A beruházás az EBRD, a Világbank és a Főváros finanszírozásában épült meg 2004. és 2008. között.

A szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztési / építési projektek közül megemlíthetőek a következők: Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -kezelési Projekt; Hatvan és Térsége szennyvízelvezető rendszer bővítése, fejlesztése, teljes kiépítése és a szükséges kiviteli tervek elkészítése; Rózsaszentmárton Község szennyvízelvezetési- és szennyvíztisztítási program; Érd és Térsége Szennyvízcsatornázása KEOP projekt.

A FŐBER a szilárdhulladék-lerakó és rekultivációs létesítmények, városi és mezőgazdasági szerves hulladék és szennyvíztelepi biomassza hasznosítású, gázmotoros – CHP – kombinált hő- és villamos energia-termelő létesítmények megvalósításában is kiveszi a részét független ellenőrző mérnök feladatok ellátásán keresztül. Ezen a területen ki kell emelni a Pest megye északkeleti, valamint Nógrád megye területén elhelyezkedő 106 településen összesen 285 ezer embert érintő Zöld Híd Programot, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését, valamint a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás területén lévő térségi hulladéklerakók rekultivációját, amely projektek keretében szilárdhulladék kezelési rendszer épült ki a FŐBER közreműködésével.

Eddigi munkáink képekben

A képekre kattintva galéria nyílik

MOL Dunai Finomító szennyvíz-szegregációjának és új szennyvíztisztító telepének építési munkái

A százhalombattai MOL Dunai Finomító 1965-ben kezdte meg működését, ahol évente több mint 6 millió tonna kőolajat dolgoznak fel, ezzel a teljesítménnyel Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb finomítójának számít. A létesítmény Magyarország egyetlen kőolaj feldolgozó üzeme, ami kulcsszerepet játszik hazánk energiaellátásában.

A finomító szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos rekonstrukciós és építési munkáinál a FŐBER látta el a műszaki előkészítési, mérnök lebonyolítói, projektmenedzseri és műszaki ellenőri szolgálta­tások teljes körét a FIDIC szerződéses feltételei alapján (Fehér könyv). A beruházás során a csatorna-szétválasztási és szennyvíztisztító-telep építési munkái mellett megtörtént a meglévő hulladékégető rekonstrukciója, valamint a két, egyenként 100 ezer m3-es ülepítő tavak fenekéről a lerakódott olajos szennyvíziszap eltávolítása is.

Észak-budai csapadékvíz- és szennyvízgyűjtő és átemelő rendszer építése

A fővárosba már a rómaiak magukkal hozták magas vízkultúrájukat: vízvezetékeket, fürdőket, csatornákat építettek, a szenny- és csapadékvizet pedig a Dunába vezették. A rendszer lényegében most is hasonló elven működik, de ma már természetesen meg kell felelni a kor elvárásainak és a kör­nyezetvédelmi előírásoknak. Budapesten a naponta keletkező hatalmas mennyiségű szennyvíz elvezetéséhez több mint 5500 kilométernyi csatornahálózat, 10 nagyobb kapacitású szivattyútelep és 155 kisebb, automata üzemű átemelő állomás szükséges.

Az Észak-Budai csapadékvíz- és szennyvízgyűjtő és átemelő rendszer építése környezetvédelmi projekt a Duna vízminőségének védelme és a főváros szennyvizeinek megtisztítása érdekében valósult meg. A beruházás keretében elkészült az Észak-Budai csapadékvíz-szennyvízgyűjtő hálózat (Csillaghegyi főgyűjtő), a III. kerületi Pók utcai átemelő.

Zöld Híd Program

Az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Önkormányzati Társulás Zöld Híd Programja azért jött létre, hogy 108 településen mintegy 300 ezer ember hulladékkezelését a kor elvárásainak megfelelően megoldja. Ennek érdekében egy olyan rendszer valósult meg, amely egyszerre képes működtetni a települé­si szilárdhulladék gyűjtésének, válogatásának és újrahasznosításának egész folyamatát. A rendszer ráadásul mind az öt fajta gyűjtési típus esetében (ömlesztett, gyűjtőszigetes szelektív, zöldhulladék, hulladékudvarokban történő, veszélyes-hulladékok szelektív gyűjtése) garantálja a megfelelő begyűjtést, az optimális hasznosítást, illetve az előírások szerinti ártalmatlanítást.

Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program

A civilizált társadalmak sok szemetet termelnek, sőt, egyre többet. A hatalmas szeméthegyek azonban potenciális veszélyforrást jelenthetnek. Ha nem megfelelő körülmények között tárolják és dolgozzák fel a hulladékot, akár az ivóvízkészletünket is tönkreteheti. A program során megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően 313 településen több mint 400 ezer lakos környezete vált fenntarthatóvá.

Szélerőműpark építések

A társadalmi igények és elvárások alapján egyre több megújuló energiaforrásra van szükség a fejlett országokban. A legtisztább villamos energiát ma Magyarországon szélből lehet előállítani. A szélenergia egyszerre környezetkímélő, gazdaságos, hatékony és korlátozások nélkül a rendelkezé­sünkre áll. Nem véletlen tehát, hogy világszerte a legelterjedtebb alternatív energiahordozó.

A szél által megtermelt energiát a leghatékonyabban ipari méretű szélerőművekkel, ún. szélerőműparkokkal lehet hasznosítani. Hazánkban a két legnagyobb szélfarm Kisigmándon és Ikerváron található, melyek megépítésében a FŐBER Zrt. is részt vett.

Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

Az árvizek hatalmas károkat okoztak, a helyreállítás óriási pénzösszegeket emésztett fel. Világossá vált, hogy az árvízvédelmi rendszer védelmi képessége nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével.

A probléma orvoslására új árvízvédelmi koncepció született, ez volt a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) elnevezésű program. Ennek lényege az volt, hogy a folyó mentén új árapasztó tározókat kellett építeni, ahová az árhullám levonulásakor a káros víztöbbletet szabályozott körülmények között lehet vezetni. Emellett olyan műszaki berendezések is kiépültek, amelyek árvízmentes időben a tájgazdálkodást, a kiegyensúlyozott vízellátást szolgálják. Ez a komplex beruházás egyszerre szolgálta az árvízi biztonság megteremtését, a terület- és vidékfejlesztést, a tájgazdálkodás meghonosítását, valamint a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztését.

Nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó

A tározó a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése projekt részeként, de külön projektelemként jött létre. A Nagykunsági tározó Abádszalók, Kunhegyes, Tiszagyenda, Tiszaroff és Tisza- bura között épült meg.