http://circleplastics.co.uk/contact Autópálya-építés

A FŐBER életében mérföldkőnek tekinthető az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésébe történt bekapcsolódás. A közutas csapatban dolgozó szakemberek az autópálya-építésekben kivitelezőként, beruházóként, műszaki ellenőrként, tervezőként szereztek gyakorlatot a 90-es évek közepétől kezdődően.

A személyes tapasztalatok, referenciák segítségével a FŐBER jelentős szerepet vállalhatott az autópálya-építési programban, amely a XXI. század első évtizedében a magyarországi építési piac meghatározó szegmense lett.

A FŐBER mind közbeszerzés keretében elnyert állami fejlesztéseken keresztül fővállalkozóként, konzorciumi partnerként, illetve alvállalkozóként, mind pedig koncessziós építéseknél szerződött partnerként részese lehetett a gyorsforgalmi úthálózat történelmi léptékű fejlesztésének. A teljes gyorsforgalmi úthálózat több mint ötödéhez, a 2000. után megvalósított fejlesztések közel harmadához kapcsolódik valamilyen formában a FŐBER neve az M3, M6, M7, M8, M30, M31, M35, M43, M85, M86 gyorsforgalmi utakon szerzett referenciákon keresztül.

http://thmiii.com/?page_id=496 Közútfejlesztés

Az autópálya-hálózat nagyívű építése mellett a főúti rekonstrukciós programban is kapott feladatot a FŐBER, miként új létesítmények megvalósításában is nyújtott mérnöki támogatást a cég az állami megrendelőnek. Az országos útfejlesztések mellett az önkormányzati útépítéseknél is dolgozott a FŐBER szakmai csapata. Ezek közül kiemelhető az EU társfinanszírozásában, a Főváros beruházásában megvalósított Csepeli gerincút I. üteme. A gerincút része a Csepel-sziget közúti kapcsolatrendszerének több, egymásra épülő ütemű fejlesztési programjának.

Magasépítési munkák a közlekedésépítésben

A közlekedési létesítményekhez sok esetben kapcsolódnak magasépítési munkák is. Ezek önálló létesítmények, vagy a fő beruházás (autópálya-építés, vasútépítés) kapcsolódó létesítményei. A FŐBER fontos feladatai közé tartozott az autópályák üzemeltetését biztosító mérnökségi telepek megvalósításának lebonyolítása, műszaki ellenőrzése.

A közlekedési területen végzett magasépítési munkák közül kiemelhető a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2 Terminál rekonstrukciója és bővítése, amely során a FŐBER mérnöki stábja FIDIC ellenőrző feladatot látott el a Sky Court építése során.

A kapcsolódó beruházások közül a vasúti infrastruktúra megújítása keretében az utasforgalmi igények magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében indított, állomásépület rekonstrukciós program emelkedik ki. Ezek közül több létesítmény műemléki védelem alatt áll, így ezen munkáknál a FŐBER több erőssége együtt érvényesülhetett, azaz a műemléki épületek és a közlekedési létesítmények területén szerzett tapasztalat (Budapest, Pécs).

Ehhez a fejlesztési körhöz tartoznak az állami megrendelésre, de nem útépítési beruházások keretében megvalósított határátkelőhely-fejlesztések is (Beremend, Drávaszabolcs, Gyula, Nagylak, Rajka).

Eddigi munkáink

A képekre kattintva galéria nyílik

Monostori-híd, avagy az új Duna-híd

Az új híd Komárom és Komárno (vagy másképp Révkomárom, vagy Öregkomárom) nyugati határában épült, a Komáromi erdőrendszer legnagyobb magyarországi eleme a Monostori-erőd és a vasúti Duna-híd mellett.

A mederhíd felszerkezete egypilonos, két kábelsíkos ferde kábeles híd, öt nyílású folytatólagos merevítőtartóval. A merevítőtartó két főtartós nyitott acélkeresztmetszet, ortotróp pályaszerkezettel. A pilon keresztirányban aszimmetrikus elhelyezésű.

Több

Szerkezete acél, az alsó (belső) nyomott részen kibetonozott. A híd alaprajzilag egyenes, a pálya 15 000 méter sugarú domború lekerekítésben fekszik. Maga a híd 622,69 méter hosszú, támaszközei: 66 m + 252 m + 120 m + 96 m és 66 m hosszúak. Az útpálya szélessége 11,50 méter, a híd szélessége 22,4 méter, a pilon magassága 96,64 méter (a medertől 118 méter).
A pilon teljes szerkezete 47 gyártási egységből állt, teljes súlya kb. 2 020 tonna. A legrövidebb feszítőpászmája 85 méteres, a leghosszabb 232 méter hosszú.

A szlovák oldalon a kerékpárút és járdák egy-egy félköríves szerkezettel ereszkednek a Duna-töltés szintjére, és csatlakoznak a töltésen, a híd alatt átvezetett kerékpárúthoz. Nálunk jelenleg a kerékpárútnak még nincs folytatása.

M44 gyorsforgalmi út Tiszakürt – Kondoros közötti szakasz és kapcsolódó építményei

A főpályájának hossza összességében több, mint 61 km. A keresztmetszeti kialakítása 2x2 sáv elválasztással, műszaki (leálló) sáv nélkül, koronaszélessége 22,50 m, 3,50 m széles forgalmi sávokkal, 2,50 m széles középső elválasztással, füvesített földpadkával.

A szakaszra esik a Berkó Dezsőről elnevezett Körös híd, melynek a kétoldali, összesen mintegy 350 m hosszúságú ártéri részén 176 db 42,8 m hosszú, 50 tonna feletti darabsúlyú 1,50 m magas vasbeton tartó került beépítésre és vasbeton lemezzel együtt-dolgoztatásra.

Több

Maga a mederhíd egynyílású, 100 m hosszú acél pályaszerkezettel, acél rudakkal függesztett ívhíd. A Körös híd mellett kisebb hidak is szép számmal épültek, országos közúti keresztezésekben, továbbá 3 db MÁV híd, 5db belvíz-, illetve öntözőcsatorna felett épült műtárgy, valamint földútátvezetések, vadátjárók, ökológiai átjárók.

A gyorsforgalmi úton Kardos térségében üzemmérnökség és rendőrségi épület is létesült.

A Tiszakürt – Kondoros szakaszon összesen 4 db külön szintű csomópont épült, így – az átkelések, lakott területek elkerülésével – jelentősen csökkent a Békéscsaba felé tartó tranzitforgalom menetideje.

M85-ös gyorsforgalmi út

A fejlesztésnek köszönhetően Csorna és Sopron között összesen 51 kilométer új négysávos út jött létre. A beruházásnak hála 45 percre csökken a menetidő Győr és Sopron között, míg a 2017-ben átadott Csorna-nyugat csomóponttól 30 perc alatt lesz elérhető Sopron. Az új nyomvonallal érintett 17 település mentesül az átmenő forgalomtól.

Több

A munkálatok három szakaszon zajlottak. Társaságunk a II. építési szakasz mérnöki és műszaki ellenőri munkáit látta el, melynek főbb paraméterei:

    •  15,6 km gyorsforgalmi főpálya, az 51+600 – 67+200 km szelvények között
    • 2 db teljes csomópont a rávezető utakkal (Fertőendrédi és Fertőszentmiklósi csomópontok)
    • a Széchenyi egyszerű pihenőhely Fertőszentmiklósnál
    • 7 aluljáró és 10 felüljáró (melyből egy a GYSEV vasútvonalat is keresztezi, továbbá két Ikva feletti műtárgy)
    • Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átalakítása 2 db körforgalommal

Az M85 gyorsforgalmi út Enesét elkerülő szakasza

A 85. sz. főút Győrt köti össze Sopronnal, de Nagycenken végződik, ahol belecsatlakozik a 84-es főútba. Hossza mintegy 72 kilométer. Az út teljes egészében a Kisalföldön vezet végig. Ez Győr-Sopron megye K-Ny-i közúti tengelye, ami összekapcsolja a két megyei jogú várost. A nagy helyközi és nemzetközi forgalom miatt vált szükségessé korszerűsítése.

A budapesti csepeli gerincút

A Csepel-sziget közlekedési hálózatának új eleme a sűrűn lakott kerület közlekedési gondjaira adott régóta várt megoldást. A beruházás első üteme a Weiss Manfréd út és a Posztógyár utca között valósult meg. A kerület központja és az egykori Csepel Művek (Weiss Manfréd Acél- és Fémművek) közötti nyomvonalon vezetett városi gyorsforgalmi út kialakítása a HÉV-vonallal párhuzamosan csak úgy volt lehetséges, hogy egy - részben leromlott állapotú - családi házas lakövezetet fel kellett számolni. A területen álló 147 családi ház lebontása öt évig tartott. A gerincűt északi szakasza (I. ütem) 2x2 sávos keresztmetszetű lett, keleti oldalán gyalogjárda és kerékpárút is épült.

A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd átépítése

Vásárosnaménynál a korai középkorban - vagy még a korábbi időkben - állandó tiszai átkelőhely alakult ki. A XIV. századtól pedig a Lónyay családnak ezen a helyen már volt révjoga is. Az első állandó híd 1836-ban még fából épült, majd 1886-ban készült el az első acél szerkezetű híd. A kétszer is felrobban­tott, illetve többször átépített átkelő jelentőségét az adta, hogy a trianoni döntés után a Bereg-vidék falvait csak ezen az egy útvonalon lehetett állandó kapcsolattal megközelíteni. A II. világháborút követően a második Tisza-hidat 1949-ben adták át a forgalomnak, szintén II. Rákóczi Ferenc néven.

Az új II. Rákóczi Ferenc-híd Vásárosnaménynál a Tiszán, közvetlenül a régi mellett, annak kifolyási (északi) oldalán valósult meg.

Több
A híd építése a szűkös rendelkezésre álló területnek, valamint az építési terület mellett működő forgalmas 41. sz. főút és a régi híd közelségé­nek köszönhetően csak különleges technológia alkalmazásával volt lehetséges.

Székesfehérvár nyugati elkerülő szakasza

A 8. számú főút Székesfehérvártól Szentgotthárdig tart, ahol eléri a magyar-osztrák határt. A hozzávetőlegesen 190 km hosszú főút Magyarországon az egyetlen elsőrendű főútvonal, amely nem a fővárosból indul. A 8. számú főút az európai E66-os főút része, az osztrák-magyar határ után mintegy 80 km múlva éri el az osztrák Graz városát.

A Magyarország főútjai közül utolsóként kialakított 8-as út eredeti nyomvonala az 1930-as években készült el, és hamar a kelet-nyugati irányú fogalom egyik ütőerévé vált. A forgalmi igények miatt az első, új nyomvonal szakaszt megvalósító beavatkozás, a Veszprém és Székesfehérvár keleti elkerülő megépítése az 1980-as években történt. A rendszerváltás után a forgalom további szakaszok átépítését tette volna szükségessé, de a forráshiány erre sokáig nem adott módot.

Több

A következő új szakasz a Székesfehérvár nyugati elkerülő I. és II. ütemének megépítése volt 2001 és 2003 között, de a nyugati elkerülő lényegében ekkor befejezetlen maradt, hiszen a székesfehérvári elkerülő visszacsatlakozott a korábbi elkerülő végpontjához, ahol egy körforgalmi csomópontot építettek.

Ez azonban hamar elérte teljesítőképesség határát, a megnövekedett forgalom miatt folyamatos torlódások nehezítették a közlekedést és a Balaton északi partjára történő eljutást.

A projekt keretében megépült a 8. sz. főút 7 km hosszú új szakasza, ezzel az útvonal csaknem 2 km-rel megrövidült, és így már teljes egészében elkerüli Székesfehérvár lakott területét.

Az M3 autópálya Nyíregyháza - Vásárosnamény közötti szakasza

Az M3 autópálya az V. számmal megjelölt Velence-Trieszt-Ljubljana-Maribor-Budapest-Ungvár-Lvov-Kijev irányú páneurópai közlekedési folyosó része, ezért fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be az áruszállításban. Uk­rajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig Észak-Európa országai felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. A leghosszabb magyar autópálya eddigi legtá­volabbi szakasza két ütemben épült. Első ütemben Nyíregyháza és a 49. sz. főút között (Mátészalka), második ütemben a 49. sz. főút csomópontjától Vásárosnamény előtt, a 41. sz. főút csomópontjáig. Az első ütemben készült el Ófehértón az autópálya mérnökség is.