Kédougou Környezetvédelem

A FŐBER nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődésre, amiből adódóan a környezettudatos mérnöki munka mind a saját tevékenységénél, mind az általa felügyelt építéseknél kiemelkedően fontos szempont. Ennek a tudatos, cégfilozófiába is beépülő szemléletnek az eredménye, hogy az elmúlt időszakban a tevékenységi portfólió kiteljesedett a környezetvédelemhez kapcsolódó beruházásokkal.

Észak-Dunántúlon, a Kisigmánd, illetve Ikervár térségében telepített szélerőmű-parkok megvalósításában – a spanyol befektetővel együttműködésben – a FŐBER független ellenőrző mérnök, valamint munkaegészségügyi koordinátor feladatot látott el. A 74 és 34 MW teljesítmény kibocsátású szélerőmű-parkok a XXI. század technológiáját testesítik meg, és egyben modern tájképformáló elemként jelennek meg, így ezek megvalósításában történő közreműködés önmagán túlmutató mérnöki feladatnak tekinthető.

http://philldiscgolf.com/tshop.php Víz- és víziközmű építés

Az Európai Unióhoz történt csatlakozási szándék előtérbe helyezte a környezetvédelmi, tájrehabilitációs, közműfejlesztési, vízgazdálkodási, folyamszabályozási feladatok megoldását.
A FŐBER közreműködésével valósult meg a Nagymaros-Visegrád térségi komplex tájrehabilitációs projekt, a Várpalota melletti környezetvédelmi rehabilitációs program. Ezen kiemelt programok mellett szennyvízcsatorna-hálózat építésére került sor Gödöllő, Gyál, Tiszavalk, Üllő, Vecsés és további számos település területén a FŐBER közreműködésével. A 2000. év és az azt követő évek jelentős munkája a Tisza és Bodrog folyók árvízvédelmi töltéseinek kiemelt beruházásként történő építése volt.

A 2006. évi árvízi károk helyreállítási munkáiban, a Vásárhelyi-terv megvalósításában jelentős szerepet vállalat a FŐBER szakembergárdája (a cigándi, a tiszaroffi, valamint a nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó építésének ellenőrzése során).

Észak-Buda (Csillaghegy) szennyvíz és esővízgyűjtő hálózatának kiépítése, a Pók utcai átemelő bővítése és a Duna folyó alatti iker-szennyvíznyomócső átvezetés medersüllyesztési munkái során a FIDIC mérnöki feladatokat látta el a FŐBER. A beruházás az EBRD, a Világbank és a Főváros finanszírozásában épült meg 2004. és 2008. között.

A szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztési / építési projektek közül megemlíthetőek a következők: Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -kezelési Projekt; Hatvan és Térsége szennyvízelvezető rendszer bővítése, fejlesztése, teljes kiépítése és a szükséges kiviteli tervek elkészítése; Rózsaszentmárton Község szennyvízelvezetési- és szennyvíztisztítási program; Érd és Térsége Szennyvízcsatornázása KEOP projekt.

A FŐBER a szilárdhulladék-lerakó és rekultivációs létesítmények, városi és mezőgazdasági szerves hulladék és szennyvíztelepi biomassza hasznosítású, gázmotoros – CHP – kombinált hő- és villamos energia-termelő létesítmények megvalósításában is kiveszi a részét független ellenőrző mérnök feladatok ellátásán keresztül. Ezen a területen ki kell emelni a Pest megye északkeleti, valamint Nógrád megye területén elhelyezkedő 106 településen összesen 285 ezer embert érintő Zöld Híd Programot, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését, valamint a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás területén lévő térségi hulladéklerakók rekultivációját, amely projektek keretében szilárdhulladék kezelési rendszer épült ki a FŐBER közreműködésével.

Szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek rekonstrukciója

Legfontosabb feladat az volt, hogy a Szeghalmi belvízrendszer belvízlevezető hálózatának legkritikusabb pontjait rekonstrukció alá vonjuk, mert a csatornák feliszapolódtak, a műtárgyak állapota leromlott, a szivattyútelepek hatásfoka csökkent.

Hosszútávon az volt az elvárás, hogy a belvízi elöntések nagysága és ideje, valamint a védekezési költségek csökkenjenek, a károk mérséklődjenek, és a főművek védképessége javuljon.

A projekt megvalósítása Szeghalom és Füzesgyarmat térségét – beleértve a két település belterületét is –, illetve Körösladány, Darvas és Kertészsziget települések külterületi részeit érintette.

Vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett területek nagysága 23280 ha.

KÖTI-MÁSZ

Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása, mellyel hozzájárul a KEHOP által meghatározott „Árvizek kártételei elleni védekezés feltételeinek javítása” egyedi célkitűzés teljesüléséhez is.

A projekt keretében tervezett beavatkozások olyan árvízvédelmi rendszer kialakítását, megvalósítását és működtetését szolgálják, mely konkrét céljai kialakításánál figyelembe veszi a védendő értékek nagyságát, beleértve ebbe az emberi élet és más kardinális értékek védelmét, azaz az árvízi kockázatok mértékét. Ennek megfelelően a projekt célja a jogszabályi előírásokkal és az OP-ban meghatározott célokkal összhangban a töltések MÁSZ + magassági biztonságnak megfelelően történő kiépítése által a Tisza teljes hazai szakaszán az árvízi biztonság növelése, ezáltal az árvízi kockázat csökkentése.

Ráckevei (Soroksári) Dunaág

A Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág a Duna folyó főágától mesterségesen elválasztott mellékág. Felső torkolatánál a Kvassay Vízlépcső, alsó torkolatánál a Tassi Vízlépcső biztosítja a vízforgalmat és a vízszabályozást a Duna és az RSD között. A Tassi Vízlépcső így kulcsfontosságú szerepet játszik az RSD vízgazdálkodásában és közvetve a vízminőség alakulásában is. Eredeti kiépítésében a Tassi Vízlépcső három létesítményből állt: a vízleeresztő zsilip, a vízierőtelep (a vízleeresztő műtárgy létesítményei) valamint a hajózsilip. Mivel a vízleeresztő műtárgy az 1956-os rendkívüli árvízben elpusztult, a vízleeresztés funkcióját az eredetileg nem erre a funkcióra tervezett hajózsilip vette át, bizonyos átalakítások után. A Tassi vízlépcsőnél a vízgazdálkodási feladatok teljeskörűen, a hajózsilipelési funckióval párhuzamosan nem voltak kielégíthetőek. Ez indokolt a projekt keretében megvalósult „Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy” megépítését.

Észak-Magyarprszági szennyvízelvezetési és -kezelésifejlesztés 6. (ÉMO 6)

BOGÁCS KÖZPONTÚ AGGLOMERÁCIÓ

A beruházás hozzájárul a Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Tard települések infrastruktúrájának továbbfejlesztéséhez. A projekt célja a Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Tard Községekben keletkező szennyvizeket fogadó szennyvíztisztító telep fejlesztése, ezáltal a befogadóra vonatkozóan előírt tisztítási határértékek biztosítása.

EDELÉNY

A beruházás célja, hogy Edelény településén kiépített szennyvíztisztító telep hosszú távon képes legyen teljesíteni a határértékeket.

Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén

A projekt célja olyan árvízvédelmi rendszer kiépítése, amelynek célja az emberi élet, valamint az épített és természetes környezet értékek megóvása az árvízi veszélyeztetettség mértékének csökkentése mellett. A fejlesztéssel érintett védvonalak által védett ártéri öblözetekben csökken az elöntés kockázata, nő az árvízi biztonság. Az előírásoknak megfelelően kiépített védvonalakon csökken a védekezési költség. A fejlesztés műszaki szükségességét a 74/2014. (XII. 23.) BM rendeletben meghatározott mértékadó árvízszint, valamint a folyók árvízvédelmi fővédvonalainak magassági biztonsága, pontosabban a védvonal jelenlegi kiépítettségének a rendeletben meghatározott értékekhez viszonyított magassági hiánya indokolja.

„Bóly központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének és csatornahálózatának fejlesztése”

A Bóly szennyvízelvezetési agglomeráció (Bóly, Babarc, Szajk települések alkotta meglévő agglomeráció) kibővítésével Szederkény, Borjád, Pócsa, Máriakéménd, Versend, Monyoród és Belvárdgyula települések érintettek a közös beruházással megvalósított szennyvízkezelési projektben.

A beruházással érintett Szederkény, Borjád, Pócsa, Máriakéménd, Versend, Monyoród és Belvárdgyula településeken csatornahálózat nem üzemelt. Bóly-Babarc-Szajk települések közös csatornaművel üzemeltek, a szennyvíztisztító telep Bóly város belterületén üzemel.

Kaposvár szennyvíztisztító telepének fejlesztése, korszerűsítése

 A beruházás kivitelezési munkálatait közel 6 milliárd forintból a Strabag Általános Építő Kft. végezte, a műszaki ellenőri feladatokat a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. látta el.

A szennyvíztisztító telep fejlesztése 2020. augusztusában fejeződik be.

A Projektben a biológiai műtárgyak mellett a kor elvárásainak megfelelő tisztítómű, valamint hő- és villamosenergia termelésre alkalmas biogáz erőmű épült. Ez utóbbi biztosítja többek között a telep költséghatékony üzemeltetését, a szennyvíziszap energetikai célú hasznosítását.

Dozmati víztározó megépítése és az Arany-patak mederrendezése

A globális felmelegedés következtében napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási körülmények miatt egyre gyakoribbá váló villámárvizek is rámutattak arra, hogy Szombathely és az alatta lévő területek védelmében meg kellett építeni a dozmati árvízcsúcs- csökkentő tározót.

Az árvízcsúcs-csökkentő tározók üzemeltetésével a létesítmények alatti lakott területeket és termőföldeket sújtó vízkárok megelőzhetők, csökkenthetők, ezáltal nő a lakosság árvízi biztonsága, s olyan komplex fejlesztések valósíthatók meg, amelyek elősegítik a gazdasági fellendülést, az idegenforgalmat, a turizmus fejlesztését.

Tivadari híd és környezete töltésfejlesztés

A Felső-Tisza és mellékfolyóinak vízjárását szinte teljes mértékben az országhatáron túli, hegy- és dombvidéki vízgyűjtők földrajzi, meteorológiai sajátosságai határozzák meg. Az árvízvédekezésre való felkészülés időelőnye rendkívül rövid, a kialakult árhullámok a csapadékhullástól számított 12-36 órán belül az országhatár térségébe érnek.

Az előirányzott fejlesztéssel a Tisza bal part Kisar-Nagyar, valamint a Tisza jobb part Tivadar-Tarpa közötti szakaszán csökkent az árvízi elöntések kockázata. A tervezett fejlesztés három település - Kisar, Nagyar, Tivadar - közigazgatási területén valósult meg. Védőhatása azonban a Beregi és a Szamosközi ártéri öblözetek teljes részére kiterjed, s így az érintett szakaszokon a jövőbeni védelmi költségek mérséklődését is jelenti.

Szivattyútelepek rekonstrukciója és fejlesztése a Dunántúl, Csepel-sziget, Észak-Alföld és a Dél-Alföld területén

A projekt keretében az elöregedett, vagy nem megfelelő kapacitású, nem megfelelő üzembiztonságú szivattyútelepek rekonstrukciója valósult meg, a kapcsolódó műtárgyak, egyéb gépi berendezések, csőhálózatok, energiaellátó létesítmények, valamint a szivattyúgépházak, kezelőépületek átépítésével, felújításával. Közvetlen cél a belvízlevezető hálózat legkritikusabb pontjainak rekonstrukciója, a projekt hosszú távú célja pedig a belvízi elöntések nagyságának és idejének csökkentése, a károkozások mérséklése, a védekezési költségek csökkentése, a főművek védképességének hosszú távú megőrzése.

MOL Dunai Finomító szennyvíz-szegregációjának és új szennyvíztisztító telepének építési munkái

A százhalombattai MOL Dunai Finomító 1965-ben kezdte meg működését, ahol évente több mint 6 millió tonna kőolajat dolgoznak fel, ezzel a teljesítménnyel Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb finomítójának számít. A létesítmény Magyarország egyetlen kőolaj feldolgozó üzeme, ami kulcsszerepet játszik hazánk energiaellátásában.

Észak-budai csapadékvíz- és szennyvízgyűjtő és átemelő rendszer építése

A fővárosba már a rómaiak magukkal hozták magas vízkultúrájukat: vízvezetékeket, fürdőket, csatornákat építettek, a szenny- és csapadékvizet pedig a Dunába vezették. A rendszer lényegében most is hasonló elven működik, de ma már természetesen meg kell felelni a kor elvárásainak és a kör­nyezetvédelmi előírásoknak. Budapesten a naponta keletkező hatalmas mennyiségű szennyvíz elvezetéséhez több mint 5500 kilométernyi csatornahálózat, 10 nagyobb kapacitású szivattyútelep és 155 kisebb, automata üzemű átemelő állomás szükséges.

Zöld Híd Program

Az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Önkormányzati Társulás Zöld Híd Programja azért jött létre, hogy 108 településen mintegy 300 ezer ember hulladékkezelését a kor elvárásainak megfelelően megoldja. Ennek érdekében egy olyan rendszer valósult meg, amely egyszerre képes működtetni a települé­si szilárdhulladék gyűjtésének, válogatásának és újrahasznosításának egész folyamatát. A rendszer ráadásul mind az öt fajta gyűjtési típus esetében (ömlesztett, gyűjtőszigetes szelektív, zöldhulladék, hulladékudvarokban történő, veszélyes-hulladékok szelektív gyűjtése) garantálja a megfelelő begyűjtést, az optimális hasznosítást, illetve az előírások szerinti ártalmatlanítást.

Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program

A civilizált társadalmak sok szemetet termelnek, sőt, egyre többet. A hatalmas szeméthegyek azonban potenciális veszélyforrást jelenthetnek. Ha nem megfelelő körülmények között tárolják és dolgozzák fel a hulladékot, akár az ivóvízkészletünket is tönkreteheti. A program során megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően 313 településen több mint 400 ezer lakos környezete vált fenntarthatóvá.

Szélerőműpark építések

A társadalmi igények és elvárások alapján egyre több megújuló energiaforrásra van szükség a fejlett országokban. A legtisztább villamos energiát ma Magyarországon szélből lehet előállítani. A szélenergia egyszerre környezetkímélő, gazdaságos, hatékony és korlátozások nélkül a rendelkezé­sünkre áll. Nem véletlen tehát, hogy világszerte a legelterjedtebb alternatív energiahordozó.

A szél által megtermelt energiát a leghatékonyabban ipari méretű szélerőművekkel, ún. szélerőműparkokkal lehet hasznosítani. Hazánkban a két legnagyobb szélfarm Kisigmándon és Ikerváron található, melyek megépítésében a FŐBER Zrt. is részt vett.

Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

Az árvizek hatalmas károkat okoztak, a helyreállítás óriási pénzösszegeket emésztett fel. Világossá vált, hogy az árvízvédelmi rendszer védelmi képessége nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével.

A probléma orvoslására új árvízvédelmi koncepció született, ez volt a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) elnevezésű program. Ennek lényege az volt, hogy a folyó mentén új árapasztó tározókat kellett építeni, ahová az árhullám levonulásakor a káros víztöbbletet szabályozott körülmények között lehet vezetni. Emellett olyan műszaki berendezések is kiépültek, amelyek árvízmentes időben a tájgazdálkodást, a kiegyensúlyozott vízellátást szolgálják. Ez a komplex beruházás egyszerre szolgálta az árvízi biztonság megteremtését, a terület- és vidékfejlesztést, a tájgazdálkodás meghonosítását, valamint a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztését.

Nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó

A tározó a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése projekt részeként, de külön projektelemként jött létre. A Nagykunsági tározó Abádszalók, Kunhegyes, Tiszagyenda, Tiszaroff és Tisza- bura között épült meg.